Logóm a lógóm – a Famíliámtól a FamiLiánnak

Hogy ne lenne hivatásom a a családok segítése, amikor nekem ilyen támogató Familiám van? Ezt kaptam Tőlük ajándékba 🙂 Neked mennyire nyújt támaszt a rokonságod?

Összetartotok, mint az egymást támasztó liánok? Mivel támogathatjátok egymást? És hogy erősítheted meg Te is magad, mégjobban?

Ezekről írok ebben a bejegyzésben.

A CSALÁD, AZ OTTHON AZ EGYIK FŐ TÖLTEKEZŐ BÁZISUNK

Gyermekként és felnőttként egyaránt. Vannak persze kivételek (pl. kamaszkor), amikor nem mindenkinek ez az elsődleges, de most maradjunk a többi esetnél.

Ha megvan az összhang, mindenki éli (és megéli) a saját szerepeit, akkor egy biztos, erős hátteret nyújtotok egymásnak. Mint a liánok:

  • Az összecsavarodó szárak együtt erősek, szívósak – mint a Família tagjai, amikor összetartanak.
  • Ugyanakkor hajlékonyak, flexibilisek maradnak – akárcsak a Családtagok, ha mindenki a helyén van.
  • Bárhova felkúsznak, akármilyen magasságot elérnek együtt és mindig a fény, a melegség felé törnek – ismerős? 🙂

Innen a név is: FamiLián 

MIVEL TÁMOGATHATJÁTOK EGYMÁST?

  1. Olyan szokásokat alakítotok ki, ami Nektek jó. Nem ahogy az ismerősök, könyvek és fórumok szerint kellene. De ebben a “Nektekben” benne van Apa is, és ha vannak már tesók, akkor ők is. Nyilván mindenkinek alkalmazkodnia kell, de a lényeg, hogy hosszútávon mindannyiótoknak megfelelő legyen az adott helyzet. Lehet szó itt napirendről, altatásról, együtt alvásról, stb.
  2. Elismeritek és elfogadjátok egymást – úgy, ahogy vagytok. MAGATOKAT IS!
  3. Tisztelitek a másik szerepét, feladatait. Nem biztos, hogy neki könnyebb, csak MÁS.
  4. Megbocsájtotok egymásnak – minden”csak” nélkül. “Ne menjen le a nap a te haragoddal.
  5. SZERETITEK EGYMÁST – ahogy vagytok.

Ez alapnak, és elcsépeltnek tűnhet, de az évek során hajlamosak vagyunk felhalmozni a sérelmeinket, amiket ha nem tudunk elengedni, bizony könnyen megkeserítik a kapcsolatokat.

Nekünk tökéletesen bevált erre Biegelbaue Páltól: A fényadó imája. Családi tűz-őrző mantra is lehetne, kinyomtatva, bekeretezve a falon. Érdemes (legalább az első felét) rendszeresen elmondani külön-külön egymásra.

Éééés – dobpergés – MAGADRA is! Bizony. Próbáld csak ki, nem is mindig olyan könnyű tiszta szívvel, beleéléssel, igaz?

“Köszönöm, hogy VAGY, hogy találkoztunk. Szeretlek.
Elfogadlak – akárki vagy, akármilyen vagy. Nem várok tőled semmit.
Nem megváltoztatni akarlak, hanem megváltozni akarok Általad.
Köszönöm, hogy léted arra indít, hogy túllépjem felszíni önmagam,
és a tolakodó lényegtelenen túl felismerhetem a Benned és bennem lakozó Mindenséget, azt, hogy a Mindenség Szívében egyek vagyunk.”

(Biegelbauer Pál: A fényadó imája)

Feliratkozás a blogra

Ha mindig időben szeretnél értesülni a legújabb cikkekről, interjúkról, szakmai anyagokról, akkor az email címeddel itt tudsz feliratkozni!

Tetszett? Oszd meg!

Share on facebook
Share on google
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Share on print

Feliratkozás a blogra

Ha mindig időben szeretnél értesülni a legújabb cikkekről, interjúkról, szakmai anyagokról, akkor az email címeddel itt tudsz feliratkozni!

További bejegyzések